Molnári kavicszátony

A Molnárinál, a Mura folyó 16+230-16+480 szelvényében tervezett kotrási munkálatok, a zátony elbontása továbbra is súlyosan sérti a természetvédelem érdekeit, a természetvédelméről szóló 1996. évi LIII. törvény idevonatkozó szakaszaiba ütközik a tevékenység. (31. § Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. 43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.)
A Felügyelőség által előírt Natura 2000 területre vonatkozó hatásbecslés ugyan elkészült, de a határozatban leírt szakmai tartalma véleményünk szerint a hatásbecslés vizsgálati eredménye (4 faj 16 egyede) elégtelen információ ahhoz, hogy a hatóság engedélyező határozatot adjon ki.
Bár a tervezett kotrási munkálatokat a halak szaporodási időszakán kívülre engedélyezték, de ez nem változtat azon a lényeges helyzeten hogy a zátony részben vagy egészen teljesen megsemmisül. Ez a zátony 2007. évi vizsgálataink során bebizonyosodott, hogy élő-, pihenő- és szaporodóhelye több közösségi jelentőségű és természetvédelmi oltalom alatt álló fajnak. Saját vizsgálataink alapján 2007. május 29-én 14 faj 149 egyedét találtuk meg a zátonyon, melyek nagyrésze ivadék korosztályhoz tartozott. A kimutatott fajok között volt sujtásos küsz (Alburnoides bipuntatus) – 10 pld; márna (Barbus barbus) – 43 pld; halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) – 16 pld; felpillantó küllő (Gobio uranoscopus) – 6 pld; homoki küllő (Gobio kessleri) – 48 pld; kőfúró csík (Sabanejewia aurata) – 3 pld; magyar bucó (Zingel zingel) – 1 pld (0+), német bucó (Zingel streber) – 3 pld (2 pld 0+). Az adatokból kitűnik, hogy szaporodási időszakban a megkerült 14 fajból 8 faj (57 %) természetvédelmi oltalom alatt áll, illetve közösségi jelentőségű faj. A felsorolt fajokból mindegyikből volt ivadék korosztályú egyed is jelen. Egyedszámok alapján 149 kifogott egyedből 130! (87 %) közösségi jelentőségű és természetvédelmi oltalom alatt álló faj egyede! Ez alapján egyértelműen kitűnik, hogy a közösségi jelentőségű és természetvédelmi oltalom alatt álló fajok meglehetősen magas arányban használják a zátonyt szaporodó helyként, így a zátony elbontásával, megsemmisítésével helyrehozhatatlan károkat szenvedne a Mura folyó értékes halfaunája. Az eredményeinkkel szemben a határozat alapján, a  hatásbecslés vizsgálata során a zátonyon a SZIE munkatársa egyáltalán nem talált halat.
A zátony egy nagyobb árvíz idején újra épülhet, de ezek a fajok addig ezt nem tudják használni élettevékenységeik gyakorlására. Ugyancsak nem bizonyít semmit a hatásbecslésre irányuló vizsgálatnál, hogy a Letenyénél épülő hídnál a 34+500-36+500 szelvényben a sóderes partszegélyben 2 példány halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) megkerült. Ez mind egyedszámban mind fajszámban olyan mennyiség, hogy akár passzív sodródással is idekerülhettek.
A Letenyénél végrehajtott korábbi kotráshelyen végzett vizsgálat során megkerült 3 faj 14 egyede szintén nem szolgáltat elegendő bizonyítékot, hiszen a domolykó (Leuciscus cephalus) és sujtásos küsz (Alburnoides bipuntatus) nem bentikusak élőhelyválasztás tekintetében, mint a küllő vagy bucó fajok, a fenti két faj főként csak szaporodási időszakban használja a zátony aljzatát. A kotrás jótékony hatását az igazolhatta volna, ha a fenti bentikus fajokból (Gobio sp., Zingel sp.) több faj egyedei is jelen vannak a zátonyon.
Véleményünk szerint a zátonyok adják a Mura folyó kiemelt természeti értékeit és ezek közül a 16+230-16+480 szelvényében bontásra tervezett zátony természeti értékekben is kiemelkedik. Amellett hogy a terület országos védelem alatt áll, a Közösség felé a Magyar Kormány kötelezettséget vállalt (Natura 2000), hogy a fenti közösségi jelentőségű fajokat és élőhelyeiket hosszútávon fenntartja és megóvja. A zátony kotrásával ezért nemcsak a hazai, hanem európai szinten sérülnének a természetvédelem érdekei, ezért javasoljuk, hogy a vízügyi kezelő az árvízi helyzet – ami a folyó szakaszjellegéből fakadóan nem jellemző a Murán – biztonságának megteremtésére más műszaki megoldást válasszon, sóderigényének kielégítésére válasszon mentett oldalon lévő területeket.

  OKTVF részére fellebbezés az 762-3/7/2007. sz. Ny-Dt. KÖTEVIFE, Szombathely határozat ellen

  BfNPI fellebbezése a NYUDUKÖTEVIFE 8343-1/9/2006. ikt. számú határozata ellen

  Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi,Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére Ügyféli jogok biztosításának kérése

 Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi,Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére bejelentés

  Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi,Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére Nyilatkozat a Mura folyó 34+973 – 35+113 fkm közötti szakasz mederkotrásának vízjogi létesítési engedélyezési ügyében

  Pécsi Bányakapitányság részére bejelentés

  OKTVF részére fellebbezés

  Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség részére fellebbezés a Mura folyó 134+973-35+113 fkm közötti szakasza mederkotrásának vízjogi létesítése ellen

  Nyugat-dunántúli KÖTEVIFE 762-1/2/2007. számon kiadott vízjogi létesítési engedély megfellebbezése

  Nyugat-dunántúli KÖTEVIFE Mura folyó mederkotrása vízjogi létesítési engedélyezési eljárásába ügyfélként való bejelentkezés elutasítása

  OKTVF részére fellebbezés

  OKTVF részére fellebbezés és új eljárás lefolytatása iránti kérelem

  Nyugat-dunántúli KÖTEVIFE részére tájékoztatás ügyféli jogok gyakorlásáról