Sok-sok gyerek kérdezte már tőlem, van-e Pankának és Csiribínek anyukája! Ha nagyon röviden akarok felelni, akkor csak annyit mondok: persze. Csiribínek és Pankának is van anyukája, apukája, mint mindenkinek. De erre a gyerekek rögtön megkérdezik: hol vannak? Ők miért nem az erdőben élnek a gyerekeikkel?
Most elárulom nektek a titkot!
A mese Word formátumban is letölthető itt!
A mese illusztrálására 2009. tavaszán rajzpályázatot írtam ki. Az itt látható illusztrációk a pályázatra beküldött legjobb rajzok közül valók.
Az összes illusztrációt és a pályázat díjazottjait megtekintheti a Galériában, ha ide kattint!
Mese tündércserjéről, Csiribiri nagypapáról és sok más tündérről 
Messze-messze, olyan messze, hogy se a szél hátán, de még sárkányháton vagy repülővel se lehet odajutni, van egy
gyönyörű ország: Tündérország. Ott laknak a tündérek - felnőttek, gyerekek, öregek. Tündérországban vannak erdők, ligetek, apró falvak, városok, éppen úgy, mint a mi világunkban. És van egy csipkés falú, száztornyú palota is, ahol a tündérek királya és királynője él.
A palota kertjében növekszik Tündérország legcsodásabb növénye, a tündércserje. Olyan, mint egy örökké nyíló kis tulipánfa, ágain kilencvenkilenc hatalmas szirmú, illatos virág pompázik.
Amikor Tündérországban egy kicsi gyerek születik, első álmát sok felnőtt tündér vigyázza. Amikor ugyanis a tündérbaba először felébred, előfordul, hogy virág nyílik a homlokán. Na nem egy igazi virág, csak a tündérvirág pontos mása. Ha életének első napján ott ragyog homlokán a virág, mindenki tudja, hogy a kis tündér különleges képességekkel rendelkezik.
Öt éves korára már egészen egyedül is tud élni, megtanul mindent, amire egy tündérnek szüksége lehet, és elköltözhet Tündérországból. Persze nem muszáj elmennie, de azok a gyerekek, akiknek homlokán felragyogott a tündérvirág, eddig még mindig útra akartak kelni. Alig várják, hogy kitanuljanak egy mesterséget, és saját házikóba költözzenek valahol Tündérországon kívül.
Panka és Csiribí is efféle virágos homlokú tündérbaba volt. Sőt Bonifác és Nelly is. Panka öt éves korára megtanult olyan szépen muzsikálni, hogy szebben nyílnak tőle a virágok, Csiribí remek kis ezermester lett.
A virágos homlokú tündérgyerekek öt éves születésnapjukon elbúcsúznak a
tündérmamáktól, tündérpapáktól, öreg tündérektől, a királytól, a királynőtől, és bekuporodnak a tündércserje egyik virágába. Nem visznek magukkal semmi mást, mint egy kispárnát, amit a tündérvirág lehullott szirmaiból varrtak. A tündérvirág becsukódik, a kis tündérek elalszanak, és amikor a virág legközelebb kinyílik, épp ott találják magukat a világban, ahová kívánkoztak. Panka és Csiribí erdei tündérek akartak lenni. Az ő tündérviráguk az erdőben nyílt ki. Bonifác a városba kívánkozott, mert csak ott lehet sok autót szerelni. Ő ezért városi tündér lett. Nelly sárkányok és hegycsúcsok közé vágyott, így került ő Angliába.
Ilyenkor sok gyereknek eszébe jut még egy kérdés. Bonifác otthonában, Tündérvárosban laknak felnőtt tündérek is a gyerekeikkel. Hogy lehet ez? Emlékeztek például a tűzoltós mesére, ahol egy tündérfiúcska a tündérvár-múzeumban megszökik a mamájától, tűzriadót csinál, aztán felmászik a toronyba, és nem tud egyedül lejönni? Hogyhogy vele ott van a mamája? Hiszen Tündérváros kívül esik Tündérországon.
Egyszerű a magyarázat. A kis tündérek (Panka és Csiribí is) felnőnek egyszer, és nekik is lesznek saját gyerekeik. Ők aztán - ha nem ragyog fel homlokukon a tündérvirág - sokáig együtt élnek a szüleikkel, Tündérvárosban, Tündérországban, az erdőben vagy bárhol, ahol éppen a család lakik. Így hát Tündérvárosban, ahol Bonifác műhelye áll, élnek olyan gyerekek is, akik ott születtek, és élnek olyan tündérgyerekek is, mint például Bonifác, akik Tündérországból érkeztek.
Csiribí családja
Csiribí nagypapája Tündérország leghíresebb bűvésze volt. Varázspálca nélkül is olyan trükköket tudott, hogy tátva 
maradt a nézők szája. Volt, hogy az üres kalapjából egymás után huszonhárom kismadarat röptetett ki. Máskor az egyik néző füle mögül annyi selyemszalagot húzott elő, hogy háromszor körbeért a színpadon. Legszívesebben gyerekeknek tartott előadásokat - ilyenkor, tapsolás közben minden nézőnek csokitallérok potyogtak a kezei közül.
Az öreg bűvész nagypapát Csiri Vilmosnak hívják. Persze amikor még kisgyerek volt, úgy becézték: Vili. Barátai a játszótéren vidáman kiabáltak neki:
- Gyere bújócskázni, Csiri Vili!
Csiri Vili felnőtt korára is megtartotta becenevét, és amikor kitanulta a bűvészmesterséget, Csiri Viliből Csiribiri mester lett. Így ismerte őt mindenki Tündérországban: Csiribiri, a bűvész.
Fia, Csiri Csongor nagyon büszke volt az apukájára. Ő nem akart bűvész lenni, inkább beállt a színházba díszletkészítőnek. Ha egy előadásban palota vagy piac vagy éppen hullámvasút szerepelt, akkor Csiri Csongor nekiállt, és deszkákból, lemezekből, színes anyagokból addig barkácsolt, alkotott, vágott, szögelt, ragasztott, amíg a színpadon fel nem épült az előadás díszlete. Csiri Csongor akkor volt a legboldogabb, ha valami igazán nehéz feladatot kapott.
Csiri Csongor egy szép napon feleségül vett egy gyönyörű, fiatal doktornőt, Kornéliát. Kornélia a tündérkórházban dolgozott: gyerekszárnyakat gyógyított. Ha egy tündérgyereknek kificamodott, megrándult vagy elszakadt a szárnya, Kornélia volt az, aki segíteni tudott.
Csiri Csongornak és Kornéliának később kisfia született, akit a bűvész nagypapa tiszteletére Csiribínek neveztek el. Az öreg Csiribiri mester könnyes szemmel nézte bölcsőben kalimpáló kis unokáját, akinek első ébredése után felragyogott a tündérvirág a homlokán. Csiribí ötéves korára a barkácsolás minden csínját-bínját eltanulta a papájától. Nagypapája pedig sokszor magával vitte a cirkuszba, ahol a kis Csiribí elleste az artisták mutatványait. Így történt, hogy erdőbe költözése után Csiribí még a madaraknál is jobban tudott repülni, és akkor is bátran megüli a szelet, amikor az viharos gyorsasággal száguld.
Panka családja
Panka édesanyja, Polli, Tündérország főkertésze. Ő gondozza a királyi palota kertjét, ápolja a virágokat, metszi a fákat, locsolja a veteményest. És persze vigyáz a tündércserjére. A lehullott szirmokat is ő gyűjti össze, hogy később kispárnát varrjanak belőle a virágos homlokú gyerekeknek.
Panka apukája, Pitypangos Gordon, muzsikus és zenemester. A tündérzenekar hegedűse, de gyakran játszik klarinéton, nagybőgőn és szaxofonon is. Pankát már egészen pici korában megtanította muzsikálni. 
Néha, amikor Pollinak rengeteg dolga akadt, Gordon és Panka elkísérték őt. Amíg Polli a fákat metszette, Panka furulyázott és énekelt, apukája pedig valamelyik kedvenc hangszerén kísérte. Később Polli már maga hívta kislányát és férjét a parkba, mert megfigyelte, hogy ha Panka furulyázik, édesebb lesz a virágok illata, szebben zöldell a fű, és gyorsabban fejlődnek a rügyek.
Panka nagymamája, Pitypangos Piroska süti Tündérországban a legfinomabb sütiket. Tőle tanulta Panka, hogyan kell lekváros buktát, szamócás puffancsot, áfonyás pitét készíteni. Amikor Panka ötéves lett, és nekikészült, hogy új életet kezdjen az erdőben, Pitypangos nagymama titokban odaadta neki kézírásos szakácskönyvét. Ebben gyűjtötte össze a legjobb recepteket. Bár a tündérgyerekek a virágpárnán kívül semmit sem szoktak magukkal vinni, Panka titokban a ruhája alá rejtette a nagymama szakácskönyvét. Azóta is abból főz a nagy tölgyfa első emeletén Csiribí, Jocó, Benedek és a többi erdőlakó legnagyobb örömére.