2008. december 26.

Rengeteg karácsonyi verset végigolvastam az ünnepek közeledtével, hogy valami igazán szépet és gyerekeknek valót találjak. De a régi-régi József Attila versnek egyik sem ért nyomába. Számomra ez a legkedvesebb - és amióta megszereztem kazettán, a fülemben mindig Ruttkai Éva hangján szól.

József Attila: Betlehemi királyok

Adjonisten Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta - biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem,
Segíts, édes Istenem.

Istenfia, jónapot, jónapot;
Nem vagyunk mi vén papok.
Úgy hallottuk, megszülettél
szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád,
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
földi király személye.

Adjonisten, Megváltó, Megváltó!
Jöttünk meleg országból.
Főtt kolbászunk mind elfogyott,
fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
Aki szerecseny király.

Irul-pirul Mária, Mária
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jóéjszakát kívánok!

2008. december 13.

Luca széket készíteni sokféle fából és mégtöbb darabból, hogy aztán karácsony napján felállva rá megláthassuk a boszorkányokat, számomra mindig hatalmas butaságnak tűnt. Gyerekkoromban úgy gondoltam, hogy ha az ember nem ért hozzá, jobb, ha egyáltalán nem akarja tudni, ki a boszorkány, mert még bajba keveredik. Ha meg ért hozzá, akkor biztos tudja az igazságot Luca széke nélkül is. De a lucázás, a falubeli házak körbejárása, és jókívánságok "szórása" mindig is tetszett nekem. Íme, egy lucázós versike:

Luca, Luca, kitty-kotty, kitty-kotty,
Néném asszony litty-lotty, litty-lotty,
tikjaik, lúdjaik jó tojók legyenek,
Százat tojjanak, ezöret kőtsenek!
Kitty-kotty, kitty-kotty, adjon Isten bő bort,
Bő búzát, borockot, vörösfarkú malacot,
Szekerünkre kereket, poharunkra feneket,
Akibül ihassunk eleget.

(Népköltés)

2008. december 5.

Mikulásról kedvenc dalunk Gryllus Vilmos "Nótás Mikulás" lemezéről a Levél a Mikulásnak. Az elmúlt napokban rengetegszer meghallgattuk. Talán most már tényleg tudni fogja Mikulás, mit szeretnének a gyerekek...

 

Gryllus Vilmos: Levél a Mikulásnak (részlet)

Fehér szakállú kedves Mikulás,
de szeretnék találkozni teveled!
És hogy tudd, hogy mit hozz majd,
ezért írom neked a levelet.

Jól tudod te azt, kedves Mikulás,
tudod, hogy mi az, amit szeretek,
s hogy én abból meg tudok enni
egy egész táblát, nem csak egy szeletet.
Azt hozz nekem egy nagy zsákkal,
és ne csak mogyorót almával!

(...)

2008. december 2.

Közeleg Borbála napja - nálunk az egyik családi ünnep. Szerencsére Varró Danit is megihlette egykor egy Borbála nevű lányzó. Isten éltesse a Borikat!

Varró Dániel: Borbála (részlet)

Zizzen a
szívemen
szerelem
szőrszála,
ha hallom
a neved,
Borbála,
Borbála.

Ujjongó
lelkemet
nem bírom
kordába
tartani,
mióta
ismerlek,
Borbála.

(...)

Hiába
zúg körül
gyűlölet
orkánja,
ha belül
melegít
ez a név,
Borbála.

Bele is
majszolok,
mint holmi
tortába,
lassacskán
elhízom
miattad,
Borbála.

(...)

2008. november 25.

És végre, végre leesett az első hó. Nálunk, a hegyen még maradt is belőle valami a gyerekek hatalmas örömére.

Szabó Lőrinc: Esik a hó

Szárnya van, de nem madár,
repülőgép, amin jár.
Szél röpíti, az a gépe,
így ül a ház tetejére.
Ház tetején sok a drót:
megnézi a rádiót,
belebúj a telefónba,
lisztet rendel a malomban.
Lisztjét szórja égre-földre,
fehér lesz a világ tőle,
lisztet prüszköl hegyre-völgyre,
fehér már a város tőle:
fehér már az utca,
fehér már a puszta,
pepita a néger,
nincs Fekete Péter,
sehol,
de sehol
nincs más
fekete,
csak a Bodri
kutyának
az orra hegye -
és reggel az utca, a puszta, a néger,
a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter
és ráadásul a rádió
mind azt kiabálja, hogy esik a hó!

2008. november 3.

Mindenszentek idejére, a távollevőkre, eltávozottakra gondolva...

Tóth Krisztina: Altató

Ezüst cipőben jár a Hold
Kigyúl az égi lámpabolt
Ott fönn lakik mind aki volt
Kék függönyön sok égi folt

Aki volt annak ott van ágya
Ágya fejénél ég a lámpa
Feje alatt a párna felhő
Mikor fény gyúl az árnya megnő

Itt lenn is árnyékok a fák
Aki elalszik messze lát
Aki ott fönn van messze néz
Csurog le ránk a lámpaméz

2008. október 25.

Különösen aktuális ez a vers az őszi szünet idején. Minden gyereknév behelyettesíthető!

Orbán Ottó: Ringlispíl

A Kati nevű ringlispíl
forog-pörög, ahogy bír.
Rettentően sok a dolga:
lukat rúgni az új bútorba,
fellökni a kakaót,
kibelezni a mackót,
letépni a füleit,
gyötörni a szüleit,
ezt ledobni, azt megfogni,
késő estig rosszalkodni.

2008. október 15.

Eljött a szüret ideje. Az oviban is szüreti mulatságra készülődnek a gyerekek: lesz szőlőkóstolás, mustkészítés, táncház. Olyan jó látni az izgatott örömet, ahogy a kicsik a nagy alkalmat várják!

Kányádi Sándor: Eljött a szüret

Eljött a szüret.
Itt van.
Jó pohár mustot
ittam.

Lepényt is ettem,
édest,
igazi túrós
bélest.

Kongatják, kong a
donga.
Indulok ki a
dombra.

Hátamon öblös
puttony.
S még a napból is
must foly.

2008. október 5.

Mi otthon többnyire folyékony szappant használunk, ezért aztán a gyerekeim osztatlan lelkesedéssel mosnak mindenhol kezet, ahol egy jó kis csúszós szappant lehet simogatni és egymás után többször is elpottyantani. És persze ilyenkor minden kézmosásnál mindig el kell mondani a hozzá tartozó verset is. A tanyán töltött gyönyörű hétvége emlékére!

Szabó T. Anna: Kézmosó-vers

Cuk-ros, ra-ga-csos, ta-pa-dós, ma-sza-tos
ez a kicsi tappancs.
Hozd hát ide most, nos hát, gyere, mosd,
adom is a szappant.

Hékás-békás! Fogd meg már!
Csúszós kis hal, megtréfál!
mosd meg gyorsan, egy-két-hár!

Jujj, jujj, de csikis!
Kicsúszik a szappan!
Hopp, már esik is,
ide-oda pattan!

Hékás-békás! Nem megmondtam?
Nosza, gyerünk, csípd el,
kapd el gyorsan!

2008. szeptember 26.

Hiába ígérik a szép, meleg szeptember végét - a mi házunk felett szürke az ég. Vajon miért?

Szabó Lőrinc: A szél meg a nap

Licskes-lucskos szürke bácsi
(Hujj, hujj, én a szél vagyok!)
kék udvarban seprűjével
megkergette a napot.
Szél mondta: Hujj, hujj, hujj!
Nap mondta: Bujj, bujj, bujj!
Szél kergette,
utolérte,
jól megverte,
összetörte,
kék udvarból kiseperte,
kendőjébe bekötötte,
mondjátok meg: hova tette?
Zsebre tette a napot.
Zsebre tette? Zsebre ő.
Azért van most rossz idő.

2008. október 22. Autómentes Világnap. Jó bringázást kívánok mindenkinek!

Darnel Christian: Biciklin

Kis biciklim
levegős,
nem hajtja
sem gáz, se gőz.

Tető sincsen
felette,
kell is hozzá
szerencse.

Két felhő közt
kicsit félek,
ne essen,
míg hazaérek.

(Darnel Christian: Csillagfogó; Százszorszép Kiadó és Nyomda)

 

2008. szeptember 19.

Túl vagyunk az ovikezdés és iskolakezdés okozta átmeneti lelkesedésen. Néha mégsincs kedvünk reggel elindulni...

Kányádi Sándor: Szeptemberi töprengés

Hogyha nekem szárnyam volna,
délre szállnék, mint a gólya.
Nem kellene óvodába
járnom, aztán iskolába.

de azért jó mégse volna
elrepülni, mint a gólya.
Édesanyám bánatában
folyton sírna énutánam.

Le is teszek végleg róla,
csak azért se leszek gólya.
Inkább járok óvodába,
azután majd iskolába.

S mire mindet mind kijártam,
s mégse nőne ki a szárnyam,
tudom már, hogy mit csináljak:
elszegődöm pilótának.

(Kányádi Sándor: Zümmögő; Holnap Kiadó 2006.)

2008. szeptember 12.

Múlt hét szombattól szerdáig öt gyönyörű napot töltöttünk Koppenhágában és környékén, férjemmel és kisfiammal. A lányok addig a nagymamánál laktak Óbudán. Hatalmas szerencsénk volt: még a dánok is meglepődtek, hogy milyen gyönyörű, esőmentes az idő. Így aztán könnyű mindent felfedező külföldinek lenni!

Siv Widerberger: Külföldiek

Apa külföldi,
anya is külföldi,
én is külföldi vagyok
most,
pedig svédek vagyunk.

Mert most Dániában járunk!
Hahaha!

Erre nem gondoltál, ugye?
Hogy a svédek is külföldiek lesznek,
amint külföldre mennek!

( Ami a szívedet nyomja - mai svéd gyerekversek, Tótfalusi István fordítása)

2008. szeptember 1.

Az iskolakezdés mellé egy igazi, megszívlelendő jó tanács... ami... jövő nyárra is érvényes!

Roald Dahl: Tanács (részlet)

Sok szép mese, volt benne sárkány,
Volt indián, cet és királylány,
Kincses sziget és messzi partok,
Hová sok csempész lopva tartott.
Kampó kezű, komor kalózok,
Egy elefánt, ki csak hallózott,
És rémes, éhes kannibálok,
Üstbe ki tudja mit dobálók...
Mily könyveken busult-vidult, ó,
Az a sok régi-régi lurkó!
Hát kérve kérünk titeket,
A tévékészüléketek
Dobjátok el, s mi hely marad,
Oda tehettek polcokat.

(Roald Dahl, Tanács... - részlet, Varró Dániel fordítása)

2008. augusztus 25.

Lassan véget ér a nyár, de egy jó kis nevetős vers még segíthet kihasználni a hátralevő egy hetet...

Kiss Ottó: Csuszoda

Ma ősz volt,
holnap tél lesz,
holnapután tavasz,
aztán pedig jön a nyár:
kimegyünk a strandra,
bemegyünk az uszodába,
és lecsúszunk a csuszodán.

(Kiss Ottó: Emese almája, Pagony, 2006.)

2008. Június 30.

Az alábbi verset kevesen ismerik, pedig ritmusa, versformája pontosan ugyanaz, mint az Őszi éjjel izzik a galagonyáé. Ezt is nagyon jó ütemesen, a ritmust jól kihangsúlyozva mondogatni.

Weöres Sándor: Hold és felhő

Árok mellett
üszkös a fa dereka,
üszkös a fa dereka,
kikorhadt.
Felhő-cápa
úszik az egeken át,
űzi a hegyeken át
a Holdat.
Egyszer égig
fölmásznék,
mennyei cápát
horgásznék.
Föl ne mássz, mert
üszkös a fa dereka,
üszkös a fa dereka,
kikorhadt.

(Weöres Sándor: Zimzizim, Tercium Kiadó, Bp., 2001.)

2008. Június 14.

Most hosszabb ideig nem lesz alkalmam frissíteni az oldalt, ezért elsőként álljon itt az egyik legszebb vers, ami a nyárról született.

Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz

Hogy mit láttam? Elmondhatom.
De jobb lesz, ha lerajzolom.

Megláthatod te is velem,
csak nézd, csak nézd a jobb kezem.

Ez itt a ház, ez itt a tó,
ez itt az út, felénk futó,
ez itt akác, ez itt levél,
ez itt a nap, ez itt a dél.
Ez borjú itt, lógó fülű,
hasát veri a nyári fű,
ez itt virág, ezer, ezer,
ez a sötét gyalogszeder,
ez itt a szél, a repülés,
az álmodás, az ébredés,
ez itt gyümölcs, ez itt madár,
ez itt az ég,
ez itt a nyár.

Majd télen ezt előveszem,
ha hull a hó, nézegetem.

Nézegetem, ha hull a hó:
ez volt a ház, ez volt a tó.

(Nemes Nagy Ágnes: Mennyi minden; Móra Könyvkiadó, 1975)

 

Másodikként pedig egy vidám versike, ami jókívánságként is felfogható: szúnyogmentes nyarat kívánok mindenkinek!

 

Muskát Zsuzsa: Kecskebéka

Legyen most már végre béke
- vartyogta a kecskebéka.
Mindig ez a veszekedés
hó végén a szúnyog kevés
nincsen fönt se, nincsen lent se
itt egy tányér békalencse.

(Muskát Zsuzsa: Nahát! Móra, 2003.)

 

Más évek "útravalói":

2008.

2009.

2010.

 

>> vissza az aktuális Útravalóhoz

>> vissza az oldal tetejére

>> vissza a főoldalra