2009. 2009. december 30. Boldog új évet, türelmet, elégedettséget, sok szép könyvet, valós és lelki kalandozást kívánok mindenkinek! Weöres Sándor: Újévi köszöntő 2009. december 22. Köszöntse az idei karácsonyt egy nyolcvan évvel ezelőtti és egy egészen friss vers. Mindenkinek sok örömet, szeretetet, önfeledt, boldog órákat és meghitt együttlétet kívánok a téli szünetre, karácsonyra! Dsida Jenő: Itt van a szép karácsony
Karácsonyfa minden ága Jó gyermekek mind örülnek, Pásztorjátszók be-bejönnek Tiszta öröm tüze átég
Balázs Imre József: Borzas csillag A Hold udvarából jöttem, Sugaraim rendezgették, Hogyha gyufa közeleg, (Balázs Imre József: Hanna-hinta, Koinónia, 2009.) 2009. december 13. Az első hópihék örömére! Szabó T. Anna: Hóhullásban Hóhullásban sok pihe hull: Egymaga nem jön: százan jönnek, A földre leérve összefogóznak, belepik a ligetet, belepik a szigetet, Alszik alatta a rét meg az erdő, Csend van, csend van, semmi se moccan, (Friss tinta, Pagony - Csimota, Bp. 2005.)
2009. december 5. Azt gondoltam, keresek egy Mikulásos verset, amiben nem hatalmas hóban, jégben tapos Mikulás, hanem sárban, esőben, avarban. De nem találtam. Pedig lehet, hogy a mai gyerekeknek többet mondana, jobban leírná a Mikulás-váró napok hangulatát a hideg eső, a gomolygó köd. Hiszen attól lehet még a konyhában finom süti-illat és hatalmas izgalom! Ezúton kérem, hogy ha valaki tud esős-ködöd Mikulás verset, küldje el nekem! Nagy kíváncsisággal várom! Most pedig álljon itt egy havas, hóemberes Mikulás vers, amit azért szeretek, mert egy kicsit mégis más, mint a magányosan érkező Télapóról szólók. Jó Mikulásvárást mindenkinek! Zelk Zoltán: Télapó és a Hóember Én egy csókától hallottam,
2009. november 30. Mostanában annyian betegek, hogy nem árt különösen odafigyelni az egészséges táplálkozásra. Lehetne ebédre például egy kis spenót... Finy Petra verseskötetének alcíme: versek óvodásokról. Jó kis kötet, jó kis versek - tényleg nem óvodásoknak, hanem azoknak, akik jól ismerik az óvodásokat vagy szeretnék még jobban megismerni őket. Például, hogy mi járhat a fejükben, miközben a spenótot turkálják. Finy Petra: Parajos gőte (részlet) (...) (Finy Petra: Gréta garbója, Naphegy Kiadó 2009.)
2009. november 18. Néhány hete jelent meg egy kis mondókás könyv, a Kerekítő Jakabosné Kovács Judit válogatásában. Csupa vidám, ismert és kevéssé ismert lovagoltató, dögönyöző, cirógató. Mindegyik mellett Kállai Nagy Krisztina szívet-lelket melengető rajzai, és ami a legfontosabb: instrukciók, leírások, hogy is rázzuk, cirógassuk, dögönyözzük az ölünkbe ültetett csemetét. Mert néha olyan jó tudni, milyen sorrendben a legjobb tapsolni, döcögni, csiklandozni. Azóta két éves Vilmos fiammal hatalmasakat szoktunk nevetni, miközben zötyögünk, gombolyítunk, kerekítünk. Érdemes beszerezni ezt a könyvet, rutinos mondókázóknak is! Íme egy kis ízelítő Vilmos kedvencei közül. Aki az instrukciókra is kíváncsi, nézzen bele a könyvbe! Cicuska, macuska, Itt a patkó, Sűrű erdő, Kerekítő - ölbeli játékok, mondókák 1. Naphegy Kiadó, 2009.
2009. november 11. Márton-nap alkalmából egy jó kis libás vers!
Tordon Ákos: Libabolt -Libapapucs kapható!-
2009. november 2. Az őszi szünet elmúltával nálunk valahogy egyre nehezebben indulnak a reggelek. A ködös, hideg, esős iskolába indulások főleg az elsős Borinak esnek nehezére. Hiába közeledik viharos gyorsasággal a várva várt hetedik szülinapja... Lackfi János: Felhőevő Dorottya Reggel iskolába menet Ködnek hívják, ül vastagon Mindenütt porzik, mint a por, Hozzá mindenfélét falok: ködös fákat, ködös tetőt ködkrumplipürével rakott hozzá még elropogtatok mire pár házat lenyelek, Szerencsére épp annyi hely és belém fér az iskolás (Lackfi János: A Bögre család újabb kalandjai, Noran Kiadó, 2007.) 2009. október 19.
Múlt héten a Munkácsy Mihály Művészeti Általános Iskolában jártam vendégségben. Mindig nagy élmény számomra, ha iskolákba, könyvtárakba mehetek - csuda jó a gyerekekkel és tanítóikkal beszélgetni, a kérdéseikre megfelelni. Most külön örömben is részesültem: egy hatalmas csokor gyerekrajz és nagy kosár virág melett négy gyerek Ruminiről szóló verse is várt. Álljon itt közülük az egyik. (A másik három - és a legjobb rajzok is felkerülnek hamarosan a Ruminis oldalra!) Nemes Lilla: Rumini, a kisegér Rumini, a kisegér Azt gondolta, nem hiba, De szerencsére arra járt Egerünket megmentette, Szélkirálynőn várta már Ott volt még sok bátor matróz: A sötét Ragacs-tengeren Rumini kitalálta, A polipot megetette, Volt még számos kalandjuk, Olvasd te is, kis barátom! 2009. október 12. Megérett a vadgesztenye. Most már biztos minden kisgyerekes családban kosárszám áll otthon a sok gyönyörű barna golyócska. Most aztán készülhenek Kipkopp és Tiptopp babák, bocik, kutyák. Nálunk- Vilmos kedvéért - még egy versenyautót is sikerült összetákolni. Rónay György: Mese a gesztenyefáról Jó alatta, hűs alatta:
2009. szeptember 23. Szeptember 30. a Népmese Napja. Kívánok mindenkinek erre a napra (is) sok szép mesét, játékot, öreg királyt, sárkányt, szóló szőlőt, mosolygó almát, csengő barackot. Itt pedig álljon egy olyan vers, ami Mátyás király egy mesébe illő cselekedetét örökíti meg. Havasi Attila: A szilvásgombóc Mátyás király, kit respektált az ország, Markáns uralkodó módjára nyilván És rendezett az udvar díszebédet, (Havasi Attila: 1001 magányos rinocérosz, Szignatúra könyvek, Alexandra Kiadó, 2007.)
2009. szeptember 14. Kántor Péter: Őszre fordul Őszre fordul, alacsonyan Kiülünk egy piros padra Hogyha éppen jóban vagyunk, Őszre fordul, hűvösödnek
(Kántor Péter: Kétszáz lépcső föl és le; Móra Kiadó, 2005.)
2009. szeptember 6. Az idei iskolakezdés nálunk különlegesen nagy izgalommal járt: Lilu felső tagozatos lett, Bori elkezdte az első osztályt. A tanulás első hetét Bujor Anna vicces soraival búcsúztatjuk. Bujtor Anna: Sárkány-tanoda A sárkány-tanodában Lángol már az iskola,
2009. augusztus 4. Kalász Márton: Nyaralás Két kislány a szigeten, Két kislány a szigeten, Két kislány a szigeten, 2009. július 28. A balatoni nyaralásaink egyik kötelező állomása a Veszprémi Állatkert. Idén kedvenceink a csapatosan jövő-menő vidrák, és az agutik, akiknek kétszer örültünk: először, amikor megpillantottuk őket, másodszor, amikor kiderült, hogy a bohókás állatok nevét már rég ismerjük Tóth Krisztina verséből! Tóth Krisztina: Aguti Párás brazil erdők nagy fái között Aranyos színű prém van rajta, (Tóth Krisztina: Állatságok; Magvető) 2009. június 27. Vidám családi nyaralást, sok együtt töltött órát és nagy kirándulásokat kívánok mindenkinek nyárra. Kántor Péter: Hullámok Hullámzik a fű a réten, Hullámvölgyek, hullámdombok, Mikor a szél belefésül, Kántor Péter: Kétszáz lépcső föl és le; Móra Kiadó, 2005.) 2009. június 16.
Közeleg a Múzeumok Éjszakája (június 20.). Persze nem csak ilyenkor jó mulatság kiállításra, múzeumi rendezvényre menni, de ez szinte kihagyhatatlan alkalom. A következő versrészletet pedig már régóta "tartalékolom" erre az alkalomra: Nemes Nagy Ágnes lenyűgöző meséje (versben és prózában, váltakozva) a művészet hatalmáról. Lélegzetelállítóan könnyed verselés, gyönyörű mese. Nagyobbacska gyerekeknek és mesét kedvelő felnőtteknek egyaránt ajánlom!
Nemes Nagy Ágnes: Az aranyecset (részlet) Járt a hegyélen, sűrü cserében, - Madár se szállhat, Azontúl festett hóban és hőben, (Nemes Nagy Ágnes: Az aranyecset, Holnap Kiadó, 2008.) 2009. június 8. Ma ér véget a 80. Ünnepi Könyvhét és 8. Gyerekkönyvnapok. A könyvheti újdonságok számomra egyik legkedvesebb darabja Lackfi János és Vörös István közös verseskönyve, az Apám kakasa, amelyben a két kortárs költő klasszikus magyar gyerekversekre ír változatokat. Minden eredeti vers mellett találunk egy Lackfis és Vörös Istvános átiratot. Bár a könyv nem olcsó mulatság, mégis megéri beruházni: nagyobb gyerekek és versszerető felnőttek számára kitűnő csemege, irodalmi játék, magyartanároknak pedig kimeríthetetlen kincsesbánya. Kiállítása egyszerűen gyönyörű: vastag, igényes papírra nyomott oldalait Molnár Jacqueline remek illusztrációi díszítik.
Petőfi Sándor: Anyám tyúkja (részlet) Ejh, mi a kő! Tyúkanyó, kend (...) Morzsa kutyánk, hegyezd füled, Ezután is jó légy, Morzsa,
Lackfi János: Apám kakasa (részlet) Ej, mi a szösz, kakas szaki, (...) Macska, téged arra intlek, Láttam már félszemű kandúrt,
Vörös István: A kidobott tévé (részlet) (...) Ezért aztán szép új tévé, Képből élünk, képet eszünk, Szétszerelnek, összeraknak, Nem érthető felhőformák, (Lackfi János - Vörös István: Apám kakasa, változatok klasszikus magyar gyerekversekre; Noran, 2009.)
2009. május 29.
Gyereknapi ajándék: egy régi-régi mesém, amely eddig még sehol sem jelent meg. A Krúdy Gyula Könyvtár rajzpályázatának díjnyertes rajzaival illusztrálva!
A mese elolvasásához kattintson ide!
2009. május 25. A közelgő gyereknap örömére Havasi Attila vicces verse egy nagyravágyó gyerekről, és a problémák kezelésében nagy jártasságról tanúbizonyságot tevő szüleiről.
Havasi Attila: Samu avagy a kompromisszum Samu nevű mamutom egy igen böhöm állat, Samu mamut szomorú, mert nem mehet a házba, Apu, anyu megfontolták, úgy döntöttek, mégsem, (Havasi Attila: 1001 magányos rinocérosz; Szignatúra könyvek, Alexandra kiadó 2007.) 2009. május 15. Mostanában valahogy nem tudok úrrá lenni a rendetlenségen. Pedig felszámolásához hathatósan hozzájárul - legalábbis a maga módján - Lilu, Bori, Dalma, Vilmos. Ráadásul felettünk zajlik a lakásfelújítás. A következő vers - főleg az utolsó előtti sor - nagyjából tükrözi az itthoni állapotokat. Kiss Benedek: Zene-Bona, Szana-Szét Egy szobának két sarkában Szana népe vásározik, Máskor a szoba két sarkában Zene ha zendül, Bona már legott (Kiss Benedek: Csiga, csiga, facsiga; Forrás Könyvek, Kecskemét, 1976.) 2009. május 6. A közegő Madarak és Fák napja örömére. Orbán Ottó: Madarak Nézd, Kati, Suhognak a nap alatt. Itt repülnek, Fekete a szárnyuk, (Orbán Ottó: Kati-patika. Móra) 2009. április 28. Április 30: a méhek napja Magyarországon. Jók ezek a kiemelt napok, szeretem, hogy van valami többlet, amire egész nap gondolni lehet. A lányaim ovijában még méhes kiállítás is nyílt, méhészálarccal, méhész eszközökkel és más izgalmas tárgyakkal. Weöres Sándor: Dongó
Szedek itt, szedek ott Szedek ott, szedek itt Zum-zum-zum, zöm-zöm-zöm, 2009. április 22. Holnap kezdődik a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál - ahol rengeteg érdekes program és új könyv várja a gyerekeket is. Gazdag Erzsi: Mesebolt
Volt egyszer egy mesebolt, Öreganyók szőttek-fontak, A lámpában ecet égett. (Gazdag Erzsi: Mesebolt; Papirusz Duola Kiadó) 2009. április 20. A hétvégét a lányok megint Aliznál töltötték, a tanyán. Nincs is ennél nagyobb élvezet, reggeltől-estig meg sem állnak a rengeteg kecske, birka, kutya, macska, szamár és tyúk között. A kecskéket legeltetik, a bárányokat cumiztatják, összegyűjtik a tojást, gyönyörködnek a házban a zebrapintyekben, és ha már a csacsifogatozáson is túl vannak, jöhet a legfőbb élvezet: fel szabad ülni Abdul, a ló hátára. A tanya az egyetlen hely, ahonnan soha nem akarnak hazajönni a gyerekeim. Nemes Nagy Ágnes: Tarka ló Ment az utcán tarka ló. Barna-fehér volt a ló, Mentem volna eléje,
2009. április 18. Amióta ilyen gyönyörűen kitavaszodott, Vilmossal állandóan kint vagyunk. Hol babakocsival sétálunk, máskor csak bóklászunk a környező utcákban. Célunkat Vilmos két szóban szokta összefoglalni: cica, vau-vau. Nemes Nagy Ágnes: Mi van a titkos úton? Mi van ott a kis uton, Macska van ott, macska van, Fényes szeme, zöld szeme Egyszer aztán talpra pattan, Aztán csak a szél oson 2009. április 12. Húsvét. Néhány kevésbé ismert népi locsolóvers Húsvét hétfőre: Kelj fel párnáidról, szép ibolyavirág, Ne fussatok, lányok, Harangoznak húsvétra 2009. április 8. Kamaszkoromban úgy gondoltam: József Attila után teljesen fölösleges bárkinek is versírással fárasztani magát. Azóta némiképp változott a véleményem: megismertem és megszerettem számtalan József Attila utáni költőt, ma már klasszikusnak számító "nagy öregeket" és saját kortársaimat, a mai magyar szerzőket. De a költészet napja mégiscsak április 11, József Attila születésnapja. Ennek örömére álljon itt két vidám, mai gyerekvers, amelyek különösen közel állnak a szívemhez.
Orbán Ottó: Érdeklődő Apa, figyelj, most kérdezek valamit, (Orbán ottó: Eszterlánc, Móra, 1977.)
Tóth Krisztina: Milu Jaj, a milu, a milu, De nem látni soha arra, Aki kevés milu maradt, (Tóth Krisztina: Állatságok, Magvető, 2007.) 2009. április 1. 1967 óta tartják a nagy dán meseíró, Hans Christian Andersen születésnapján, április 2-án a gyermekkönyvek nemzetközi napját. Kiss Ottó: Űrhajó Az óvodában Mi legtöbbször 2009. március 29. A közelgő Bolondok napjára néhány bolondos vers kicsiknek: Weöres Sándor: A rátóti ürgepásztor A rátóti ürgepásztor Majd álmodott egy kabátról, (Zimzizim, Tercium Kiadó, Bp.)
és nagyoknak: Tolnai Sándor: Kétsorosok (részlet) Lövés feldobott pénzre A cél fent Diákcsíny Megdöbben a tanári kar: Óceáni vulkán Tenger mélyén hült salak, Korszerűsítik a balatoni hajóparkot Betömik a csónak lukát Jó tanács kezdő harcművészeknek Nyílvessző talál húsába? Koldus a királyok bálján Szegényt a kezükben kupákkal cukkolják, (Kinőttelek - versek kamaszoknak, Sziget Kiadó, 2005.) 2009. március 25. Végre itt a tavasz! Osváth Erzsébet: Tavasz, a várva várt Ki csalogat 2009. március 19. Hogy zsákban jöjjön végre a meleg! Rákos Sándor: Három vándor Baktat három vándor: 2009. március 15. Volt egyszer egy egyetemi újság a kilencvenes évek közepén-végén, az ELTE Bölcsészkarán. Akkori egyetemi hallgatók írták, szerkesztették, menedzselték. Sárkányfű volt a neve, és olyan, mára már befutott alkotói voltak, mint Karafiáth Orsolya, Varró Dani, Grecsó Krisztián, Cserna-Szabó András, Király Levente és még sokan mások. A Sárkányfű csapata '98-ban készített egy Petőfi-különszámot. Azóta is őrzöm, kiválóan sikerült. Itt jelent meg Varró Dani és Eörsi Sarolta fordítása, amelyet Petőfi Nemzeti dalának angol fordításából készítettek. Március 15-i élményeimről többet is olvashat netnaplómban a Literán. Petőfi Sándor: Nemzeti Dal Kelj fel, magyar, szólít a hon! Hisz sorsunk szolgasorba rántott, Alávalóság gyáva roncsa, (...) Hol sírunknak lesz dudora, Adam Makkai fordítása nyomán angolból fordította Eörsi Sarolta és Varró Dániel (részlet) 2009. március 9. Böjti szelek fújnak, viharos, kegyetlen szelek. Ráadásul névtelenek - se bora, se passzát, se számum... Havasi Attila: Fenn a régi szélmalomban Fenn a régi szélmalomban Lenn a régi juhhodályban (Havasi Attila: 1001 magányos rinocérosz. Alexandra Kiadó, 2007.) 2009. március 6. Közeleg a Nemzetközi Nőnap, amit gerekkoromban mindig nagy izgalommal vártam: a fiúk néha hoztak az iskolába hóvirágot, és ennek a lehetősége (sosem volt biztos, hogy az adott évben eszükbe jut-e) már napokkal a nagy nap előtt izgalomba hozta a lányokat. Mostanában ugyan úgy látom, egyre kevésbé divat a Nőnap, Pedagógus nap ünneplése, mégis reménykedem: hátha az én kislányaim is kapnak egyszer hóvirágot osztálytárstól, ovis társtól, jövőbeli udvarlótól. Lackfi János: Lányok dala Azt mondják a fiúk, De ők tiszta hülyék, És egymást lökdösik, Autókártyázva meg A lányvécébe is Kiteszik lábukat, A fenekünk alá 2009. március 1. Gyerekkoromban lenyűgözött, amikor apukám a meteorológiai és csillagászati évszakváltás közti különbségről mesélt. Hiába számít a mai nap csillagászatilag még mindig télnek, mégiscsak március van, vagyis beköszönötött a meteorológiai tavasz. Hurrá! Csanádi Imre: Naphívogató Süss föl, nap,
2009. február 27. Éppen húsz éve halt meg Konrad Lorenz osztrák etológus, akinek az állatok viselkedését taglaló írásai egyetemista olvasmányaim nagy élményei közé tartoznak. Úgy szerettem elképzelni Konrad bácsit, akit egy egész csapat kiskacsa az anyukájának tekintett, és vígan totyogtak utána a tó körül... Szilágyi Domokos: A pipe meg a liba Valaha volt egy 2009. február 19. Most hosszabb ideig nem tudtam frissíteni az oldalt: síelni mentünk a családdal. Sajnos sikerült magunkkal hurcolni egy kis itthon összeszedett betegséget, ráadásul Lilu alaposan összezúzta a térdét, szóval a kirándulás nem volt zökkenőmentes. Az időjárás sem kedvezett: ottlétünk alatt kb. egy méter hó esett - szigorúan oldalirányban, szélben szállva. Olyan hideg volt néha, hogy csak, kis híján a nyelvünk is beletörött a beszédbe. Eszembe is jutott róla a fagyos idők legremekebb nyelvtörője: Philipp István: Nyelvtörő Tombol a vad, jeges vihar, De amire itt a hó, 2009. február 4. Megkezdődött az iskolában a második félév. Reméljük, nagyobb sikerrel abszolválják a gyerekek mint Nyuszi Gyuszi. Romhányi József: Nyúliskola Erdőszélen nagy a móka, mulatság, 2009. január 29. Kevés olyan medveszakértő él ma Magyarországon, mint Tandori Dezső. És kevesen tudnak akkora érzéssel és szeretettel medvét rajzolni, mint Agócs Írisz. Írisznek ma nyílik kiállítása Budapesten, a Zölderdő Óvoda Lépcsőház Galériájában, ahol kizárólag Tandori versek ihlette mackókat mutat be. A cím persze mi lehetne más: Medvék minden mennyiségben. Tandori Dezső: Ez, az Két házimedve beszélget: A medvék hirdetnek: (Tandori Dezső: Medvék minden mennyiségben; 1977) Illusztráció: Agócs Írisz. (A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti) 2009. január 27. Amióta anyuka lettem, egészen mást jelent számomra a születésnap. Gyerekeim születésnapja az én legnagyobb belső ünnepem is - és ennek kapcsán értettem meg azt is, hogy anyukámnak mit jelenthet az én születésnapom. Azóta- minden szülinapon anyunak is jár egy szál virág, hiszen az én életem fordulója az ő ünnepe is. Úgy esett, hogy legnagyobb lányom születésnapi ajándékként érkezett, (ő január 27-én, én 28-án születtem) így az ő - immáron tizedik - szülinapját legbelül hármas ünnepként élem meg: anyukámat, Lillát és saját magamat köszöntve. Bevallom - a gyerekek születésnapján mindig meg is hatódom. Közös nagy ünnepünkön egy szívemből szóló vers köszöntse Lilut! Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért (részlet) Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek, Te homokos, köves, aszfaltos út, Csókold helyettem, szél, az arcukat, Kínáld gyümölccsel őket, almafa, Tanítsd, melengesd te is, drága nap, S ti mind, élő és halott anyagok, vad villámok, jó hangyák, kis csigák, 2009. január 22. A Magyar Kultúra napja. Egy szép, idevágó versen törtem a fejem, de minduntalan Lilu
A Kultúra napján az iskolában megemlékezést tartottak. Valószínűleg ekkor került szóba a "kultúra" és a "kulturált" fogalma is. Lilu néhány nappal később így magyarázta a "kulturált" fogalmát Borinak: 2009. január 12. Mostanában csupa ijesztő hírt hallani: gázhiány, szmogriadó, ónos eső. Ma kezembe akadt egy régi kedves könyvünk Virágevő Zsiráf Dezsőről (tudják, aki a Barka utcában lakott, lent a földszinten volt lakása, de följebb bérelt ablakot...) és arról, hogyan vált a hírekre mindig éhes zsiráf a kerület fő műsorszórójává. Talán az ő rádiójában januárban is napsütéses híreket mondanak. Tóth Krisztina: Virágevő Zsiráf Dezső rádiója (részlet) Meghallgatta Virágevő, 2009. január 2. Az óvodai karácsonyi gyertyagyújtás utolsó műsorszámaként az én két kislányomnak, Borinak és Dalmának kellett volna kiállni, hogy elszavalják az alábbi újévi köszöntőt. De előtte sokat betegeskedtek, hiányoztak a próbákról, otthon pedig hiába tanultuk, nem volt ugyanaz, mint amikor az óvó nénikkel gyakorolnak. Egy szó mint száz, az utolsó műsorszám elmaradt. Hát álljon itt most a versike, pótlólag, jó kívánságként: Ez újév reggelén minden jót kívánok, (Népköltés) |