|
 |
|
|
| |
|
|
|
|
|
| |
|
Magyarország társelnök |
|
|
|
2013-03-18 12:25 |
Magyarországot az ENSZ-ben megválasztották a világszervezet keretei között zajló, a világ fenntartható fejlődési céljait kidolgozó kormányközi tárgyalások társelnökének, Kenya mellett - közölte az MTI-vel vasárnap Kőrösi Csaba magyar ENSZ-nagykövet.
"Magyarország az utóbbi két évtizedben nem kapott hasonló horderejű megbÃzást vagy felkérést az ENSZ-ben" - mondta a New York-i magyar ENSZ-misszió vezetÅ‘je.
Kőrösi Csaba rámutatott, hogy az ENSZ főtitkára és a Közgyűlés elnöke a világszervezet jelenlegi talán legnagyobb lélegzetvételű vállalkozásának nevezte a 2015. utáni másfél évtizedre szóló jövőkép - hivatalos szóhasználat szerint a fejlődési agenda - rendszerbe foglalását. A 2015. és 2030. közötti fejlődési pálya kulcselemeit, a fenntartható fejlődési célokat a most indult, mintegy másfél évig tartó kormányközi tárgyalássorozat dogozza majd ki, amelynek egyik társelnökéül Magyarországot választották meg március 14-én.
"Megválasztásunk a magyar külpolitika sikere, és nagyfokú bizalom megnyilvánulása mind a fejlett, mind a fejlÅ‘dÅ‘ világ részérÅ‘l. A feladatot több hónapos elÅ‘készÃtés, és a hazai legmagasabb szintű döntés alapján vállaltuk el" - nyilatkozott a magyar ENSZ-nagykövet.
A fenntartható fejlÅ‘dési célok nyitott munkacsoportja elnevezéssel intézményesÃtett kormányközi tárgyalássorozat társelnökéül a fejlett világból Magyarországot, a fejlÅ‘dÅ‘ országok közül pedig Kenyát választották meg. KÅ‘rösi Csaba elmondta, hogy a bonyolultabb tárgyalásokra általában társelnököket szoktak felkérni a fejlettek és a fejlÅ‘dÅ‘k részérÅ‘l, most azonban a munkacsoport-vezetÅ‘t nem felkérték, hanem megválasztották.
A nagykövet szerint a magyar diplomácia felkérésének és Magyarország megválasztásának elÅ‘zménye az volt, hogy az ország jelentÅ‘s szerepet vállat a vÃzhez való hozzáférést és a fenntartható vÃzgazdálkodást elÅ‘segÃtÅ‘ nemzetközi programokban, amelyeknek fontos epizódja az Å‘sszel Budapesten megrendezendÅ‘ vÃz-világkonferencia. KÅ‘rösi Csaba szerint a feladat összetettsége hasonlÃtható valamelyest az EU-elnökséghez, de annál hosszabb idÅ‘tartamú, s a tárgyalások résztvevÅ‘inek érdekei szerteágazóbbak.
A nagykövet emlékeztetett arra, hogy az ENSZ 2000-ben tűzte ki úgynevezett millenniumi fejlesztési céljait. Ezek keretében a tagállamok megfogadták, hogy 2015-ig véget vetnek a súlyos szegénységnek és éhÃnségnek, megvalósÃtják a mindenkire kiterjedÅ‘ alapfokú oktatást, elÅ‘mozdÃtják a nemek közötti egyenlÅ‘séget, és segÃtik a nÅ‘k felemelkedését, csökkentik a gyermekhalandóságot, javÃtják az anyák egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését, küzdenek a HIV/AIDS, a malária és más betegségek ellen, biztosÃtják a környezeti fenntarthatóságot, és a fejlesztés érdekében globális partnerséget épÃtenek ki.
Az ENSZ úgy döntött, hogy a fejlÅ‘dÅ‘ országokra vonatkozó millenniumi célok programjának lejártával a világ egészének fenntartható fejlÅ‘dését célzó programot indÃt útjára. A világ kormány- és államfÅ‘i a 2012 júniusában Rióban tartott világkonferencián határozták el, hogy az emberiségnek át kell állnia egy környezeti, gazdasági és társadalmi értelemben fenntartható fejlÅ‘dési pályára, és megállapodtak abban, hogy átÃrják stratégiai jövÅ‘képüket a 2015 és 2030 közötti idÅ‘szakra.
"Most, a millenniumi fejlesztési céloktól eltérÅ‘en nem az lesz a fÅ‘ kérdés, hogy mit kell tenni a legfejletlenebb országokkal, hanem az, hogy hogyan lehet az egész világon felszámolni a mélyszegénységet és az éhezést, hogyan lehet a minÅ‘ségi oktatást és egészségvédelmet széles körben hozzáférhetÅ‘vé tenni, biztosÃtani a jogegyenlÅ‘séget, felszámolni a nemek közötti diszkriminációt és megoldani az olyan alapvetÅ‘ erÅ‘forrásokhoz való hozzáférést és a velük való jobb gazdálkodást, mint a vÃz, energia, termÅ‘föld, élelem" - monda KÅ‘rösi Csaba.
A magyar ENSZ-nagykövet szerint a kormányközi tárgyalásokba a kormányok bevonják a tudomány, a gazdasági és a civil társadalom képviselőit is.
|
|
|
|
|
|
*********************************
|
|
|
|
